Tiszaszentmárton története
Templomának védőszentjéről kapta a nevét. Igen korai, XI. századi település, mert a százdi apátság alapítólevele(1067) szerint egy Szt. Márton tiszteletére emelt kápolna a mai Zsurk határában állott. 1212-ben mér terra, amelyet Artolph-földjének is, Szentmártonnak is neveznek. Birtokosa ekkor az Aba nb. Artolf volt. 1322-ben a Tomaj nembeliek kezén van. Ettől kezdve majdnem mindig Zsurkkal együtt fordul elő az oklevelekben, és a Losonczy családé maradt a XVII. századig. A XVI. század közepén a király és az erdélyi fejedelmek közti harcokban kastélyt emeltek itt, amely hol a király, hol a fejedelmek hívei kezén volt. 1584-ben Losonczy Annáé lett. 1588-ban 36 jobbágycsaládot írtak össze benne. Harminc évvel korábban csak 45-50 lakosa lehetett. A XVI. század végén a Losonczy-örökséget Forgách Zsigmond szerezte meg házassága révén: felesége Losonczy Anna. Ekkor kastély és 28 jobbágycsalád volt a faluban. Perelt érte Tehelegdy Pálné Várdai Katalin is – sikertelenül. Forgách Ádám 1691-ben az egész uradalmat 11140 frt-on zálogba adta Szirmay István királyi ítélőmesternek. (Uo. fasc.109.no. 102.) Tartozékai voltak az uradalomnak: Eperjeske, Tornyospálca, Mándok, Zsurk, Őrmező és Oroszújfalu. (B. Szabó i. m. 456.) A kastély részletes leírása egy 1621. máj. 17-i leltárkönyvből való. Ebben említenek kaput, kőfal közötti boltozatokat, pincét, kőkonyhát, sütőházat és kétszintes fa lakóépületet.
Községünk bemutatása
Községünk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legészakiabb szegletében közvetlen az ukrán határ szomszédságában található. Az országhatár a mindenkori Tisza folyó közepe. Lakónépességünk alig több mint 1234 fő, melyből közel 40% a cigány kisebbséghez tartozik. Az önkormányzat 1973-tól 1991-ig Záhony város társközsége. Településünkön működik egy általános iskola 8 tanulócsoporttal, napközi otthonos óvoda 2 csoporttal, melynek fenntartója a M.E.T., továbbá egészségügyi ellátás háziorvossal és védőnővel, akik a szomszéd település Zsurk lakosságát is ellátják.
A Polgármesteri Hivatal 2013. március 1-ével a törvényi előírásoknak megfelelően 2000 fő alatti kistelepülés révén társulási megállapodást kötött a Tiszabezdédi Polgármesteri Hivatallal, így március 1-ével létrejött a Tiszabezdédi Közös Önkormányzati Hivatal, Tiszaszentmárton pedig a kirendeltsége. Az infrastrukturális ellátás a szennyvízhálózat kivételével biztosított. Kiépítése jelenleg folyamatban. Átadása 2014 április. A lakosság foglalkoztatásában jelentős szerepet játszik Záhony MÁV, valamint a környező kisebb vállalkozások. A megélhetési forrásokat igyekszik kielégíteni a mezőgazdaságból származó jövedelem, mely az elaprózott parcellákon nem igazán gazdaságos. Kultúrában meghatározó az almatermesztés, kisebb mértékben van jelen a kukorica, és a kalászos. Található a településünkön egy konzervüzem, mely a valamikori mezőgazdasági szövetkezet hagyatéka. Működtetése jelenleg kérdéses. Több olyan földterülettel rendelkezünk, amelyhez könnyedén kiépíthető normál és széles nyomtávú vasúti csatlakozás, vagyis itt bonyolódik árumozgás Ukrajna (Bátyú) és Eperjeske rendező pályaudvar között a település határában.
A kulturális értékeinket igyekszünk a helyi társadalmi és civilszervezeteink, közreműködésével megőrizni. Büszkék vagyunk a gótikus stílusban épült műemlék református templomunkra, a szabadidő központunkra, a névadónk Szent Márton valamint Balassi Bálint szobrára, aki a település úrnőjének, Losonczy Annának (Júlia) hódolt.
Forrás: A község honlapja
http://www.tiszaszentmarton.hu/telepulesunk.html
http://www.tiszaszentmarton.hu/telepulesunk.html
Gyűjtötte: Lövey-Varga Éva
